En

A betegek védelmezői az ókori Egyiptomban

20 perc
4 állomás

Az ókorban élő embereket is hasonló betegségek fenyegették, mint most minket, a betegségek eredetéről, megelőzéséről és gyógyításáról azonban még más elképzeléseik voltak. Az úgynevezett héliopoliszi teremtésmítosz szerint a teremtő isten, Atum legidősebb fia, Heka testesítette meg azt a kozmikus erőt, amely létrehozta, fenntartotta és védte az isteneket és a teremtett világot. Az istenek és az emberek egyaránt a vallási előírások betartásával, különböző mágikus eszközökkel és megfelelő szertartásokkal igyekeztek biztosítani az egészségüket.

Az egyiptomi orvosok és varázslók számos isten segítségében és közvetítésében bíztak munkájuk során.

Állomások

  • Thot
  • Szakhmet istennő
  • Ízisz istennő
  • Imhotep

Thot

A gyógyító istenek közül kiemelkedik Thot, a bölcsesség, a tudomány, az orvoslás istene, akit Egyiptomban a korai időktől egészen a római korig országszerte tiszteltek. Az íbiszmadár vagy kutyafejű pávián alakjában ábrázolt istenséget a korai időktől a Holddal kapcsolták össze, és Ré napisten éjszakai megtestesülésének tartották. Holdistenként az évszakokat szabályozta és a csillagokat számlálta, így az asztrológia, a matematika és a számítás tudományát is hozzá kapcsolták. Thot az írás felfedezőjeként az írnokok patrónusa és az isteni igazságosság jelképe is volt. Isteni közvetítőként és bíróként ítéletét a viszálykodó Hórusz és Széth isten is elfogadta.

Az egyik mitikus történet szerint Thot isten tanította Ízisznek azokat a varázsigéket, amelyek segítségével az istennő a meggyilkolt Oziriszt újra életre keltette. Egy másik történet szerint Thot gyógyította meg a még gyermek Hórusz istent a skorpiómarásból.

Szakhmet istennő

Az oroszlánarcú Szakhmet istennőnek, számos más egyiptomi istennőhöz hasonlóan, két természete volt: egy veszélyes és pusztító, és egy védelmező és gyógyító. Nevének jelentése „erős, hatalmas”. Már a legkorábbi időktől Ré lányának tartották és a napisten szemével azonosították.

Az istennő tüzes leheletével elpusztította ellenségeit, ezért az egyiptomi uralkodók gyakran választották hadjárataik patrónusává és saját erejük jelképévé. A sivatagi forró szeleket is az istennő leheletének tartották az ókori egyiptomiak.

Az istennőt a járványokkal, főleg a pestissel azonosították, amelyet az egyiptomi források Szakhmet hírnökeinek vagy követeinek neveznek. Ereje azonban képes volt elűzni is a járványokat, a betegségeket, ezért gyakran az élet úrnőjének is nevezték. Az egyiptomi orvosok többek között Szakhmet istennő papjai közül kerültek ki, akik különböző bevált receptekkel és mágikus tudásuk segítségével egyszerre igyekeztek gyógyítani és az emberektől távol tartani a rájuk leselkedő veszélyeket.

 

Ízisz istennő

Az ókori Egyiptomban a főként női alakban ábrázolt Ízisz, Ozirisz hitvese és Hórusz édesanyja volt az egyik legfontosabb és legnépszerűbb istennő, akit az egyszerű emberek elsősorban varázsereje és gyógyító hatalma miatt tiszteltek. Számos Íziszt megszólító védelmező és gyógyító mondás maradt ránk, amelyben az istennőt arra kérik, hogy siessen egy gyermek vagy felnőtt segítségére, akit gyakran Hórusz istennel azonosítottak.

A mítosz szerint Hórusz születése után veszélyben volt; nagybátyja, Széth haragja elől anyja, Ízisz istennő a Nílus deltájában egy mocsárvidéken rejtette el. Ízisz hatalmas varázs- és gyógyító erővel rendelkezett, és fiát többször kigyógyította különböző súlyos vagy halálos betegségekből, vagy később a Széthtel folytatott harc során szerzett sérüléseiből. A varázsigék segítségével a Hórusszá változott beteg részesülhetett az isten csodálatos gyógyulásában is.

Egy másik mitikus történet szerint egy varázslat segítségével az istennő kígyót készített, amely megmarta Ré napistent. A napisten borzalmas fájdalmát semmi sem tudta enyhíteni, így a gyógyulásáért cserébe kénytelen volt elárulni a titkos nevét az istennőnek, akinek a varázsereje ezáltal még hatalmasabbra nőtt.

Imhotep

Imhotep több mint 4500 évvel ezelőtt élt és az ókori Egyiptom első olyan építésze volt, akit név szerint ismerünk. Többek között Dzsószer fáraó főtanácsadója, főépítésze, Ré napisten főpapja és a szobrászok elöljárója tisztségeket töltötte be élete során. Egyiptom történelmében ő volt az első, aki uralkodójának hatalmas kőből épített sírt tervezett a sivatagban. Dzsószer fáraó körülbelül 60 méter magas lépcsős piramisa ma is lenyűgözi a szakkarai temetőbe látogatókat.

Személyét már életében is tisztelet övezte, alakja pedig idővel legendává vált. Bölcsessége miatt az írnokok patrónusukként tisztelték, de nagy tudása miatt az orvoslással és különböző tudományokkal, például a csillagászattal is összekapcsolták.

Halála után kétezer évvel gyógyító istenként tisztelték, akit a memphiszi Ptah isten fiának tartottak. Félisteni természete alkalmassá tette arra, hogy közvetítsen az istenek és emberek világa között, így kérhették közbenjárását legkülönfélébb földi, mindennapi kérdésekben is. Számos szentélyt emeltek a számára, amelyek zarándokhelyekké váltak. A hozzá forduló betegek gyakran nemcsak imádkoztak, hanem egy éjszakát is eltöltöttek itt, abban a reményben, hogy az isten álmukban meggyógyítja őket vagy felfedi a számukra a betegségükre hatásos gyógymód receptjét. A Ptolemaiosz-korban (Kr. e. 332–30) a gyógyítás görög istenével, Aszklépiosszal azonosították.