Az útvonaltipp a Japonizmus az Osztrák-Magyar Monarchia metszeteinek tükrében című időszaki kiállításhoz készült.
Japán több évszázadon át szinte teljesen elzárkózott a más országokkal való kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatoktól, s csak a 19. század közepén nyitotta meg kikötőit. Az ekkor megélénkülő kereskedelmi tevékenység során Nyugatra kerülő japán műtárgyak jelentős hatást gyakoroltak az ottani művészekre. Az európai szemnek merőben új és inspiráló látásmód nyomán megszületett a japonizmus az iparművészetben, képzőművészetben, színművészetben, zenében, irodalomban és a divatban. Az Osztrák–Magyar Monarchia területén ez a stílusirányzat a két ország között 1869-ben kötött diplomáciai szerződés után bontakozott ki.
A leggyakoribb témákat – természetábrázolás (táj, növény- és állatvilág), portré (gésák, színészek, kurtizánok) – megörökítő japán fametszeteken, valamint az iparművészeti tárgyakon jól láthatók azok a kompozicionális, technikai és motivikus jellegzetességek, amelyek az európai művészeket leginkább megihlették.
Ilyen az európaitól eltérő színhasználat, a síkszerűség, a közelnézet, a dekoratív kontúrok és a díszítőelemek szerepeltetése. A japonizmus elsőként Londonban, Párizsban és Münchenben virágzott, így a Monarchia művészei e központokból is tájékozódtak, miközben sokaknak volt saját japán fametszetgyűjteményük, vagy nyílt lehetőségük Japánba utazni. A japán művészeti formakincs és a nyugati japonizmus az 1890-es évekre egész Európában bekerült a szecesszió eszköztárába. Kiállításunk a Monarchia központjaiban a századfordulón újjászülető fametsző művészetben nagy szerepet játszó japán inspirációt állítja a középpontba.
Próbálja ki a kiállításhoz kapcsolódó kvízünket!
Útvonaltippünk 18 műtárgy részletes elemzésével vezet végig a tárlaton, a kiállításon szereplő további műveket pedig ebben a képgalériában tekintheti meg: