Most, hogy itt a tavasz, és már elnyíltak az első virágok, a virágport gyűjtögető méhek is újra munkába állnak; nem volt ez másként több ezer évvel ezelőtt sem. Ókori görög és római szerzők nagy érdeklődéssel figyelték meg ezeket a szorgos, repülő rovarokat. Mai szemmel nézve furcsa elképzelések is születtek róluk: volt, aki úgy gondolta, nem a megszokott módon szaporodnak, hanem virágokból gyűjtik össze utódaikat, mások hímneműnek vélték a méhek vezetőjét, a királynőt. Jól látták azonban, hogy a méhek államalkotó lények, mint az emberek, elismerően nyilatkoztak ügyességükről a kaptárak építésében, és példaértékűnek látták szorgalmukat.
Ám a leginkább talán azért csodálták őket, mert „az emberek hasznára születtek”. A maihoz hasonlóan a görög és római gazdálkodásnak fontos eleme volt a méhészkedés: a méhek nemcsak beporozták a haszonnövényeket, hanem mézet és viaszt is termeltek, amelyet az ókorban is meglepően változatos célokra használtak fel. Vegyünk sorra néhány példát az Antik Gyűjtemény műtárgyainak segítségével!