En

Művészettel a környezettudatos életmódért

30 p
8 állomás

A Magyar Természet Napja alkalmából egy olyan válogatást állítottunk össze, amely hozzásegíthet minket a környezettudatos élethez. A következő nyolc festmény mindennapi életünkkel kapcsolatban egy-egy új nézőpontot tár fel, amelyek segítségével zöldebbé tehetjük életmódunkat. Íme néhány tipp!

Állomások

  • Fra Angelico: Jelenetek a sivatagi remeték életéből, 1417-23
  • Pieter Claesz: Csendélet gyümölcstortával és Römer pohárral, 1647
  • Giovanni Battista Cima da Conegliano: Vezeklő Szent Jeromos a pusztában, 1495 k.
  • Frans Floris: Az ifjúság és öregség allegóriája, 16. század
  • Diego Rodríguez de Silva y Velázquez: Étkezők, 1618–1619
  • Joachim Beuckelaer: Piaci jelenet, 1570–1574 körül
  • Thomas Wyck: Italianizáló táj mosónőkkel, 17. század
  • Michel Dorigny: Apollo és a múzsák, 1640-es évek

Fra Angelico: Jelenetek a sivatagi remeték életéből, 1417-23

Annyi mindent leshetünk el Fra Angelicónak a Mediciek firenzei otthonába készített festményéről, hogy szinte lehetetlen egyet kiemelni a sok tanulság közül. Az itáliai festő által elképzelt buja, szirtekkel tarkított egyiptomi (!) tájban a szent remeték sok csodás dologra képesek. Míg egyesek angyali segítségre várnak, vagy szűk cellájukban vezekelve csak az embertársaiktól kapott táplálékra bízzák magukat, addig mások oroszlánok vontatta szekérrel utaznak, esetleg szarvason ülnek, de akadnak olyan szerzetesek is, akik víziszörnyek leheletét fogják be vitorlájukba. Mind közül most a sövény által elkerített veteményben kapáló párost emeljük ki. A mikrokertészkedés ideje igazán áprilisban jön el, ilyenkor nekifoghatunk a paradicsom, paprika, uborka, cukkini, bab, dinnye és sok más élelmiszer termesztésének, a kertben és az erkélyen egyaránt.

Pieter Claesz: Csendélet gyümölcstortával és Römer pohárral, 1647

A holland festő egy gyönyörű lakomát, vagy jobban mondva a romjait tárja elénk. A 17. században népszerű csendélet témája az elmúlás. Szinte érezzük az édes szőlőt, a még meleg pitét, nyálképzésünk akaratlanul is megindul a meghámozott citrom láttán és tapintható a harapnivaló cipó puhasága. A pillanat azonban hamar elmúlik, a szőlő penészedni kezd, a pite kihűl, a citrom héja elveszti ruganyosságát, és összekunkorodik, a cipó kőkeményre szárad. A festmény nemcsak a földi javak mulandóságára, hanem a társadalmunkra jellemző pazarlás veszélyére is figyelmeztet. Sokat tehetünk a háztartási hulladék csökkentéséért. Ha a boltban előre elkészített bevásárlólista alapján vásárolunk, gyorsabban végzünk, pénzt takaríthatunk meg és nagyobb valószínűséggel fogyasztjuk el a megvásárolt élelmiszereket is, így nem keletkezik felesleg.

 

Itt letölthető a Szépművészeti Múzeum legszebb ételábrázolásaival díszített étrendtervező, mellyel egy egész hétre megtervezhető az otthoni menü, valamint a bevásárlólista összeállítása is könnyebb feladat!

 

Giovanni Battista Cima da Conegliano: Vezeklő Szent Jeromos a pusztában, 1495 k.

A pusztában vezeklő Szent Jeromos története minden home office-ba kényszerülő embernek példát állít. A Biblia latin fordításában meghatározó szerepet játszó egyházatya a városi élet elől a puszta magányába menekült, ahol az írásnak szentelte mindennapjait. Ábrázolására jellemző a markában tartott kő, amellyel vezeklésképp a mellkasát veri, valamint a szikla árnyékában gubbasztó oroszlán, aki azután lett Jeromos hű követője, hogy az kihúzott egy szálkát az állat mancsából. Szellemi táplálékként a nagymacska felett látható könyvek szolgáltak Jeromosnak, de még kiemeltebb helyen szerepel a képen a kis vízforrás. Az otthon töltött idő egyben természet- és pénztárcakímélő, ha a műanyag palack helyett egy bármikor újratölthető kancsó emlékezteti a szomjazó munkavégzőt az ivás fontosságára. Nem sivatagi körülmények között, így bérházakban élők számára javasolt reggelente fogyasztás előtt pár percig folyatni a csapból az éjszakára a csövekben ragadt vizet.

Ha csak egy szép pohár hiányzik a háztartásban ahhoz, hogy minden ott élő örömmel járuljon a csaphoz, a házi készletet az alábbi linken elérhető színezők és rajzleckék segítségével tehetik üvegfestéssel vonzóbbá.

Frans Floris: Az ifjúság és öregség allegóriája, 16. század

A szoba bal sarkában a görög mitológia három párkája szövi a halandók életét és halálát jelentő fonalat. Első pillanatra úgy tűnik, mintha közös elfoglaltságukkal egy téren osztoznának a két fiatalabb asszonnyal és az ifjúval. Öltözékük, az eltérő háttér és a halált jelképező csontváz azonban egyértelművé teszik, hogy a két jelenet térben és időben eltér. A szintén kézimunkába mélyedő halandó nők csupán végrehajtják, amit a szövetet készítő sorsistennők már rég elrendeltek. A hagyományosan női tevékenységnek ítélt kézimunkázás mégis összeköti a két jelenetet. Mozdulataik, görnyedt hátuk, az egymásra utaló gesztusok az összeszokott társaság közösen kijelölt ritmusát tükrözik. A háztartásba zárt nőknek egykor a monoton, mégis kreatív munka alkotóerejük megélését tette lehetővé, amellett rendkívül hasznos is volt. A kijárási korlátozás által generált esetleges fölös energiák környezettudatos levezetési módja lehet a szakadt ruhadarabokat megfoltozni, az elhasználtakat új célra hasznosítani, vagy az áhított ruhadarabot online vásárlás helyett saját kézzel megvarrni.

Otthoni alkotásra itt is van az ajánlónk!

Diego Rodríguez de Silva y Velázquez: Étkezők, 1618–1619

A híres spanyol festő, Velázquez megragadó szépségű festményének talán éppen egyszerűsége adja a varázsát. A szerény vacsora cipóból, narancsból, répából és sült halból áll, amelyet tiszta fehér abroszon szolgál fel a férfiaknak bort töltő asszony. A felülről érkező fényben minden szín ragyogóan érvényesül, és a teríték letisztultsága engedi, hogy figyelmünket arra fordítsuk, ami igazán fontos: az emberi kapcsolatokra. Az étkezéssel töltött közös idő lehetőséget teremt arra, hogy odafigyeljünk egymásra, és elmélyítsük kapcsolatainkat, beszélgessünk, ahogy azt a két férfi élénk gesztusaiból is látni.

Ha átgondoljuk szükségleteinket, gyakran kiderül, a kevesebb jobb.
Nincs szükség nasira, gyorskajára, elviteles kávéra, mert nincs már a napi rohangálás, nem kell ellenállnunk a ránk ömlő reklámoknak, vonzó kirakatoknak, arcunkba ordító akcióknak. Ehelyett magunknak főzhetünk adalékanyagok nélkül. A stresszmentes, egészséges étkezéseket a testünk is meghálálja.

Joachim Beuckelaer: Piaci jelenet, 1570–1574 körül

Az antwerpeni flamand festő, Beuckelaer nem üzleti érzékéről híresült el. Bár festményei kelendők voltak, és észak-itáliai festők is követték stílusát, a munkáiért soha nem kért sok pénzt, és egész életében szegénységben élt. Legkedveltebb témái közé a piaci jelenetek tartoztak, de ahogy ezen a festményen is, a középpontban nem a vásárfia gazdagsága, hanem az egyszerű emberek élete állt. Annak pedig szerves része volt a frissen beszerzett, sokféle zöldség, amelyet általában a helyi termelők vittek vásárra. Hány zöldségfélét használunk a mai napig a konyhánkban? A saláta, az uborka, a karalábé, a zöldborsó, a fehérrépa, a retek mellett a festményen megbúvik a cseresznye és a meggy is.

Megéri magyar termékeket vásárolni, amelyeknek a szállítás hosszát tekintve alacsonyabb az ökológiai lábnyoma, mint a külföldieknek. Továbbá azzal is kíméljük a környezetet, ha nem használunk pálmaolajat, pálmamagot, pálmazsírt, glicerint tartalmazó termékeket vagy megnézzük a címkét, amely fenntartható forrásból származó pálmaolajjal büszkélkedik. Ezeknek az előállítása óriási mértékű erdőirtással és a dzsungelek élővilágának pusztulásával jár. Ha helyi termelőktől vásárolunk, a termék minősége megbízhatóbb, mintha nagyipari terméket választunk, és azt is könnyebben ellenőrizhetjük, hogy elkészítése megüti-e az etikai mércénket.

Thomas Wyck: Italianizáló táj mosónőkkel, 17. század

Thomas Wyck, ellentétben Beuckelaerrel, nem inspirálta az itáliai festőket, hanem házhoz ment hozzájuk ihletért. Városi életet ábrázoló festményeit itáliai utazása során elsajátított italianizáló stílusban festette a németalföldi festő. Ezen a képen a mindennapi élet egy idillikusan ábrázolt pillanatát figyelhetjük meg: hét nő mossa a szennyest, körülöttük gyerekek segítenek vagy játszanak éppen, az árnyékban pedig egy kutya hever. A nagy fonott kosarak a szennyestől vagy a frissen mosott teregetnivalótól duzzadnak. Ezek látványa a home office idején különösen ismerős, annak ellenére, hogy a legtöbb háztartásban már régóta gépesítették a mosónők munkáját.

Takarítsunk természetes tisztítószerekkel: az ecet és a szódabikarbóna együttese többre képes, mint gondolnánk, és bőrkímélő alternatívája is a hipónak, más bolti tisztítószereknek. Mossunk házilag készített mosógéllel (mosószappan+mosószóda)!

Michel Dorigny: Apollo és a múzsák, 1640-es évek

Végül, de nem utolsósorban az otthon töltött idő arra is lehetőséget teremt, hogy a tudásunkat bővítsük. Ahogy ez az Útvonaltipp a művészet erejével érzékelteti a természetvédelem fontosságát, úgy rengeteg más forrásból is tájékozódhatunk a választásaink környezeti következményeiről. Apollo a múzsák körében épp erre emlékeztet, ahogy megpendíti lantját a kilenc nő által körülvéve, akik az antik görög filozófiában az egyes tudomány- és művészeti ágakat személyesítették meg. Kikapcsolódni a Muszeionba mentek, egy erdők, hegyek közötti tisztásra, ahova a halandók is visszahúzódhattak, ha ihletre volt szükségük. A múzsák sokféle érdeklődése bizonyítja, hogy az ihlet nem csak művészeknek jut osztályrészül. A zene, a tánc, az emlékezés, a csillagászat, a komédia, a tragédia, a szerelmi és himnikus költészet, a filozófia és a tudományok rajongói ehhez a díszes társasághoz fordultak. A múzsák gondtalan együttléte Apollo napisten társaságában reménykeltő. Annak a lehetőségét villantja fel, hogy a megfelelő tudás birtokában az életünket megrontó kételyek, belső vívódások és a világban ember és környezete közötti feszültség megoldódik, a harmónia kívül és belül elérhetővé válik. Ihletet bárki meríthet, aki ismeretlen helyzetben, új problémákkal találja szembe magát.

Tudta? A muszeionról kapták később a nevüket a múzeumok is. A művészet otthonról tartalmakkal nem csak a zöldebb jövőről meríthetünk ihletet, hanem az élet sok más területéről, így az anyaságról, a kurrens szakáll divatról és a cickányok szentéletűségéről is.