A cédula marad!
A XX. században a modern képzőművészet jelentősebb irányzatai illúziókkal játszanak; ilyen az op-art, a konstruktivizmus, vagy a kinetizmus, ahol az illúziót az kelti, hogy nem azt látjuk többnyire, amit a művész megalkotott: a magabiztos szemet becsapja a látvány. A művészek nem ma már nem kell megelégedniük a fa-vászon-festék hármasával, hiszen napjainkban rengeteg nyersanyag segítségével kelthetik az illúziót: gumi, fém, műanyag, madártoll, vagy nem egyszer meglepő nyersanyag áll rendelkezésükre, hogy kiemeljék műveiket a térből, vagy hogy alkotásaikkal becsapják a szemünket.
 |
Kép: Giancarlo Caporicci: Interfazone, 2004.
Jól látod? Nem? Gyere közelebb és meglátod. A „trompe l’œil”, azaz az optikai csalódás festészetét a XVII. században széles körben használták, sőt kihasználták a kor művészei. III. Frigyes dán király udvari festője 1668–1672 között az a Cornelis Norbertus Gijsbrechts volt, akinek fatáblára festett függönyét gondolkodás nélkül elhúznánk.
A többnyire csendéleteket festő németalföldi művész okiratok tárolására készült irattartóját úgy festette meg, hogy legszívesebben belelapoznánk az almanachba, vagy megfordítanánk a homokórát, holott mindez csak festett kép.
Nem Gijsbrechts volt azonban az első illúziókat festő művész: az i. e. 5. században élt görög Zeuxisz, valamint a még Zeuxiszt is megtévesztő Parrhasziosz a madarakat egy festett szőlőfürttel tévesztette meg.
S ha még nem lenne elég az illúzióból: ugye, hogy odakapnánk rögtön a cédulához? Ne tegyük. A festmény címe ugyanis: Keretezett kép hátoldala.
 |
Kép: Cornelis Norbertus Gijsbrechts: Keretezett kép hátoldala
Forrás: Halász Rita: A SZEM csapdája; A trompe l’oeil, a megtévesztés művészete. Múlt-Kor negyedéves történelmi magazin, 2020. tél. 133.
FÉNY-MOZGÁS-ILLÚZIÓ; Szöllősi-Nagy András és Nemes Judit kinetikus és op-art gyűjteménye. Megjelent a LUMINOKINETIKA 05 c. kiállítás-katalógusban.
További képek:
Kezdőkép: Cornelis Norbertus Gijsbrechts:Optikai csalódás levelekkel, 1668