A Victor Vasarely különböző korszakaiból válogatott képekből készült kirakósokhoz kattints a kép címére. A Vasarelytől származó idézetek betekintést engednek a művek születésének korszakába.
A játék oldalán kedvedre választhatsz a puzzle formák között és állíthatod a darabszámot is.
Victor Vasarely: |
Victor Vasarely megfogadta tanárának, Bortnyik Sándornak a tanácsát, és állást szerzett. Amikor 1930-ban feleségével a francia fővárosba, Párizsba költöztek, már sikeres reklámgrafikusként dolgozott.
„Miután 1925-ben leérettségiztem, elmentem dolgozni egy gyógyszerészeti laborba, hogy könnyítsek a szüleim terhein. Az állt a cégéren, hogy »Labor«. Először írnok voltam, aztán segédkönyvelő, miközben a kirakat számára is készítettem reklámtáblákat. Elkezdett érdekelni a gyógyszerészet, úgyhogy abbahagytam az esti rajzórákat, és szabadidőmben orvostannal kezdtem foglalkozni, az egyetem kurzusaira kezdtem el járni.”
In: Victor Vasarely: Vasarely …Inconnu / The Unknown Vasarely / Der unbekannte Vasarely. Editions Du Griffon, Neuchâtel, 1977. 11.
|
Victor Vasarely:
„A célom nem műalkotás készítése volt […] a figurális ábrázolás csupán eszköz volt arra, hogy kutassam a vonal tulajdonságait, és a hálózatok szerkezetét, melyek későbbi munkám során kiemelt jelentőséget kaptak…”
Victor Vasarely: Önarckép, 1941 |
„A »művész« cím Nessus-ing módjára tapad a testemhez. Meddig kell még együtt élni vele? Sajnos még mindig ez a miliő az egyetlen, ahol terjeszteni tudom, amit igaznak hiszek.”
In: Victor Vasarely: Színes város. Gondolat Kiadó Budapest, 1983. 65.
Victor Vasarely: Borr, 1952 |
Vasarely 1947 nyarán az észak-francia Belle-Isle szigeten töltött néhány hetet. A tengerparton ért hatások megalapozták művészi fejlődését.
,,A Belle-Ilse-ben kínálkozó formákat nézegetve, amelyek mind az oválisra vagy az ellipszisre emlékeztettek, igen nagy hasonlóságot tapasztaltam látszólag ellentétes dolgok között. Reggel a felhők a kavicsok alakját öltötték magukra. Néhány karcsapásnyira a parttól, ahol a tenger már mély, a sziklák közt az örvények hatalmas kagylókra emlékeztette. Azt is megfigyeltem, hogy a lenyugvó nap ellipszis alakúvá deformálódik.”
(Jean-Louis Ferrier: Négyszemközt Victor Vasarelyvel, Kossuth Nyomda Budapest, 1982, 14–15. oldal)
Victor Vasarely: |
Victor Vasarely a negyvenes évek végén vásárolt egy öreg házat a dél-franciaországi település, Gordes közelében, amelynek látványa azonnal magával ragadta.
,,Amikor puszta szórakozásból megpróbáltam lerajzolni a várost, a perspektíva ősi szabályait hívtam segítségül. Hamar rájöttem azonban, hogy ezek a szabályok nem elégségesek. Gordes kifejezéséhez olyan struktúrát kellett találni, mely egyszerre függőleges és sokdimenziójú. Ekkor vettem elő az axonometriát.”
(Jean-Louis Ferrier: Négyszemközt Victor Vasarelyvel, Kossuth Nyomda Budapest, 1982, 30.oldal)
Victor Vasarely: Amir, 1953 |
Victor Vasarely Denfert-korszaka is az utazás élményéből fakad: naponta kellett átszállnia a párizsi Denfert-Rochereau állomáson.
„…a háború alatt történt. Ez idő tájt Párizsban dolgoztam, s amikor metrón hazafelé tartottam Arcueil felé, ahol laktam, Denfert-Rochereau állomásnál át kellett szállnom. A szerelvények éjfél-egy óra körül egyre ritkábban jártak. Csatlakozásra várva azzal töltöttem el az időt, hogy fel-alá sétáltam a szinte üres peronon, s így lettem figyelmes arra fehér csempézetre, mely a falat borította, s amelyen különös rajzolatú, finom repedéseket fedeztem föl.”
In: Jean-Louis Ferrier: Négyszemközt Victor Vasarelyvel. Kossuth Nyomda, Budapest, 1982. 33. Amir puzzle
Victor Vasarely: |
„Amikor a kék színskála s a fekete mellett döntök, előre tudom, hogy hipnotikus felületet fogok teremteni. Ha viszont a vörös és zöld, a vörös és narancs, vagy a lila és sárga skálát használom, tudom, hogy a nézőt fölébresztem révületéből, hogy mintegy arcul csapom a látvánnyal. Talán lelke mélyén dalra vagy táncra, haragjának vagy örömének kifejezésére indítom. Egyszóval elaltatom vagy fölébresztem, s a két pólus között az érzelmi skála minden árnyalata lehetséges.”
In: Jean-Louis Ferrier: Négyszemközt Victor Vasarelyvel. Kossuth Nyomda, Budapest, 1982. 49.
|
Victor Vasarely: EA/JGGordes-ban tett megfigyelései adták az alapját későbbi munkáinak is, ahol a megtévesztő térhatást alkalmazta.
„…A tekintet felváltva tapadt a vászon síkjára, majd jött a vászon elé, illetve ment mögéje, ami néha még bizonyos kellemetlen érzést, egyfajta stresszt is eredményezett. A látás mintegy erőszak áldozata lett, nem lehetett tudni, hogy a pozitív forma melyik pillanatban változik át negatív formává. Sok éven át folytatott kutatás árán végre fölfedeztem egy olyan egyszerű, mégis új eszközt, amely az axonometrikus perspektíva kínálta mozgó látványt egészítette ki.”
In: Jean-Louis Ferrier: Négyszemközt Victor Vasarelyvel. Kossuth Nyomda, Budapest, 1982. 33–34.
Victor Vasarely: |
Vasarely Fekete és fehér (Noir et blanc) című képein egy rajz pozitív és negatív képét egyesítette úgy a vásznon, hogy elmozduló rétegek benyomását keltik.
„Az éles fekete-fehér kontrasztok, a ritmikus hálózatok és permutált struktúrák villódzása, a plasztikai elemek optikai kinetizmusa: megannyi-fizikai jelenség műveimben, melyeknek szerepe már nem az, hogy a csodálatba vagy édes-bús melankóliába ejtsenek bennünket, hanem hogy tettekre serkentsenek s szilaj örömöket szerezzenek.”
In: Victor Vasarely: Színes város. Gondolat Kiadó, Budapest, 1983. 70–71.
Cinétique Noir et Blanc 6 puzzle
|
Victor Vasarely: Sejt, 1976
„Érdekes módon a hatszögekból hamarosan kocka lett, ám perspektivikus, libilis, ún. Kepler-kocka. A hatszög ugyanis háromszögekre, illetve három rombuszra osztható. Ha kiszínezzük ezeket a rombuszokat, mindjárt megszületik a kocka, mely aztán tovább burjánzik, s új sejthálózatokat hoz létre...”
In: Jean-Louis Ferrier: Négyszemközt Victor Vasarelyvel. Kossuth Nyomda, Budapest, 1982. 70.