Alkoss a múzeumon kívül is!
Victor Vasarely szeretett kísérletezni a vonalakkal, síkidomokkal és a színekkel is. Mi is erre szeretnénk buzdítani mindenkit, aki érdeklődik az op-art iránt.
Victor Vasarely Kotzka, 1973–76 |
Kockaillúzió
Vasarely művein az izometrikus kocka több alkalommal is feltűnik. Ha az egyenlő oldalú kockába (melynek oldalai szabályos rombuszokból állnak) egy kisebb kockát rajzolunk, akkor számos illúziót kelthetünk. Például azt a látszatot, mintha egy kocka sarkát kivágtuk volna vagy éppen az ellenkezőjét, mintha rátettünk volna a csücskére egy kisebbet. Ezeket a variációkat színezéssel és mintával lehet elérni.
Megmutatjuk nektek, hogyan tudjátok az alapot elkészíteni, majd engedjétek szabadon a fantáziátokat és kísérletezzetek a színekkel.
Victor Vasarely |
Papírszövés
Egy normál rács vízszintes és függőleges vonalakból áll, amelyek egymástól egyenlő távolságra helyezkednek el. Vasarely módosított a rácsok vonalain, úgy, hogy 3D-s effekteket hozzon létre, mint a EA VII/XV című képen. A papírszövés technikájának segítségével lehet kísérletezni a színekkel, a pozitív-negatív terekkel, a végeredmény pedig mindig egy lenyűgőző optikai illúzió.
Victor Vasarely Naissance–Q, 1952 |
Optikai illúziót keltő rajzot készíteni könnyen és gyorsan is lehet. A látványos rajzhoz nem kell szabályokat és lépéseket követni, sőt még vonalzóra sincs szükség!
Fogj egy darab papírt és keltsd egy mélyülő kép illúzióját! Szabad kézzel húzd a vonalakat úgy, hogy mindig csak a korábbi vonalakra merőleges átlókat húzz. Nem szükséges, hogy egyfoma vagy ugyanannyi egyenest rajzolj, inkább kísérletezz.
|
Vasarely a jobb oldalon látható Tengrinoir-Cin (1956) című művén a pozitív-negatív teret alkalmazta és fejlesztette egy szinttel tovább. A képzeletben meghosszabbított vonalak a kép terén kívül, egy képzeletbeli pontban találkoznak, amelyek fekete-fehér sávokra bontják az egyszínű formát. A háttér és a forma sávjai egymástól eltérő színűek, ennek köszönhetően ugrik ki a forma a háttérből, majd süllyed vissza oda.
Bal oldali kép: Nives – 2, (1954)
|
A francia Renault autógyártó cég gyémánt alakú logójának megújítására kérte fel Victor Vasarelyt 1971-ben, aki a szintén képzőművész fiával, Yvaralal közösen tervezte meg a mára már klasszikussá vált jelet. A korábbi logót alakították át egy tisztább, dinamikus és szögletes formára. A cég 1992-ig használta ezt a formát, de a későbbi logó alapjául is a Vasarelyék által tervezett szolgált alapul.
A hagyományos perspektíva szabályait átformálva Vasarely olyan formákat alkot, melyek a valóságban nem léteznek. Alkoss te is ilyen lehetetlen háromszöget vagy rombuszt!
Victor Vasarely |
Vasarely egyik metódusát követve kísérletezz a formákkal és színekkel, miközben csak egy szabályt kell követned: ne színezd ugyanolyanra az egymás mellett lévő sávokat!
Victor Vasarely |
Victor Vasarely |
Vasarely a geometriai formákat éveken át főleg fekete, szürke és fehér színben használta. Ettől kezdve fő témája a mozgás és az optikai illúzió volt. Ennek az időszaknak az alkotásai nonfiguratívak, de tudta, hogy a nézők saját asszociációkat fogalmaznak meg, miközben szemlélik az alkotásokat, őt azonban jobban érdekelte a nézők vizuális benyomása és az optikai csalódás hatása. Az erős kontraszt lehetővé teszi, hogy kialakuljon az illúzió és ennek köszönhetően ő lett az op-art megalapítója.
Kísérletezzen a fekete-fehér négyzetekkel a Turcsányi-Szabó Márta által készített Scratch program segítségével!