| Alkotó | |
|---|---|
| Alkotói korszak | Hódolat a hexagonnak |
| Készítés ideje | 1979 |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | akril, vászon |
| Méret | 192 x 180 cm |
| Leltári szám | V.237 |
| Gyűjtemény | Vasarely Múzeum |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
A magyar származású Victor Vasarely (szül. Vásárhelyi Győző) az absztrakt geometrikus művészet egyik kulcsfigurája, az op-art irányzat elindítója volt. A funkcionalista műhelyszemléletet Bortnyik Sándor budapesti magániskolájában elsajátító művész 1930-ban telepedett le Párizsban. Itt dolgozta ki azt a sajátos optikai nyelvet, mely a művészet „bauhausi megalapozottságára” épült. Ez a művészet széles társadalmi rétegekhez való eljuttatásának esztétikai-etikai programját tűzte ki célul, melyet később egész városokra kiterjeszthető koncepciónak gondolt. A sík felületek játékával optikai úton elérhető tiszta plaszticitás felismerése alapján alkotta meg a színek és a formák permutációjára épülő plasztikai rendszerét. A szín-forma egységekből álló, gyakran sejtszerűen strukturált kompozíciók, ahogy a Sextans esetében is, különös érzékcsalódást teremtenek. Az egymást logikailag kiegészítő síkbeli formák végtelennek tűnő sorozatát úgy érzékeljük, mintha a képmezőből kilépő, térbeli alakzatok lennének.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
